Történelem és örökség
Évezredes történelem — a dák erődítményektől az ipari korszakon át a Zsil-völgy turisztikai újjászületéséig.
Mina Petrila — Ansamblul Istoric
Cea mai veche mină din Valea Jiului (1859), transformată în centru cultural și muzeu al mineritului.
Muzeul Mineritului Petroșani
Singurul muzeu cu specific minier din țară care deține o mină-școală în subteran și mii de exponate.
Cetatea Dacică Bănița
Fortăreață parte a sistemului defensiv al lui Decebal, sit UNESCO în Munții Șureanu.
Castrul Roman de la Câmpu lui Neag
Vestigiile unei fortificații romane menite să supravegheze drumul de acces dinspre Oltenia în Dacia.
Ținutul Momârlanilor
Comunitatea autohtonă din Valea Jiului, păstrătoare a unor tradiții pre-romane și a unui stil de viață pastoral.
Legenda lui Iovan Iorgovan
Eroul mitic al Văii Jiului, "Hercules" de România, care s-a luptat cu balaurul în Munții Retezat.
Biserica de Lemn din Câmpu lui Neag
Monument istoric vechi, mărturie a artei populare și a credinței comunităților locale.
Ansamblul Brâncuși (Vicinătate)
Deși în Târgu Jiu, influența lui Constantin Brâncuși și legătura cu piatra locului este vitală pentru regiune.
A Zsil-völgy időrendi áttekintése
A dák korszak
A dákok erődítményeket építettek a Șureanu-hegységben, köztük a bănițai várat. Ezek az erődök Dácia védelmi hálózatának részét képezték, és a királyság szívébe vezető utakat védték.
Római és középkori kor
A Kr. u. 106-os római hódítás után a terület Dacia provinciába tagozódott be. A középkorban a momârlán közösségek saját, szomszédaikétól eltérő hagyományokat alakítottak ki.
Az osztrák–magyar korszak
Az Osztrák–Magyar Birodalom igazgatása alatt a Zsil-völgy gyors iparosodáson ment keresztül. Az első szénbányákat a XIX. század közepén nyitották meg, és egész Európából vonzották a munkásokat.
A bányászat aranykora
A szénbányászat a Zsil-völgyet jelentős ipari központtá alakította. Vasutak, munkásnegyedek és modern infrastruktúra épültek. A népesség ugrásszerűen megnőtt.
A kommunista korszak
A kommunista rendszer alatt a bányászatot tömegesen kiterjesztették. A völgy városai növekedtek, a bányák pedig a régió gazdasági alappilléreivé váltak. Az 1977-es bányászsztrájk a rendszer elleni bátorság jelképe lett.
A mineriádák és az átmenet
A forradalom után a Zsil-völgy fájdalmas gazdasági szerkezetváltáson ment keresztül. A '90-es évek mineriádái és az 1999-es sztrájk ráirányították a figyelmet a bányászközösségek nehézségeire.
A turisztikai újjászületés
A bányák fokozatos bezárásával a Zsil-völgy a hegyvidéki turizmus, a sípályák (Straja, Parâng) és az egyedülálló természeti és kulturális örökség kiaknázása révén találja meg újra önmagát.